Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyuszicsalád. Nyúlmama, nyúlpapa és két nyúlgyerek. Boldogan éldegéltek erdőszéli kis odújukban, és tavasszal, mikor virágzott az ibolya, a nárcisz és a jácint fogták a kosárkájukat, bementek a faluba, hogy ott megvegyék mindazt, ami a télen elfogyott. Így történt ez ebben az évben is. Nyúlpapa mindegyik gyerek kezébe adott egy-egy kosárkát és elindultak a faluba. Először a zöldségeshez tértek be, aztán pedig Mariska nénihez, akitől a tojást szokták venni, és aki a főtér mellett lakott.
– Van-e tojás, Mariska néni? – kérdezte nyúlmama.
– Akad. Mennyire lenne szükség?
– 10 talán elég lesz nekünk.
– No, adok 12-öt, hogy biztosan kitartson őszig. Ezt a kettőt ajándékba adom. – mondta nagylelkűn Mariska néni és már tette is a tojásokat a kosárba.
– Köszönjük, köszönjük! – ujjongtak a nyúlgyerekek.
Hazafelé menet még bementek a festékboltba, mert a nyúlcsalád otthonára már nagyon ráfért egy nagy tavaszi tisztasági festés. Vettek sokféle színű festéket, mert elhatározták, hogy a konyha zöld lesz, a fürdő sárga, az egyik szobát kékre, a másikat pedig zöldre fogják festeni.
Megtömött táskákkal, kosarakkal indultak haza. Még ki sem értek a faluból, amikor hatalmas vihar kerekedett. Zúgott a szél, csapkodott az eső, ami úgy ömlött, mintha dézsából öntötték volna odafentről. A nyúlcsalád felkapta a nyúlcipőt, hogy minél kevésbé ázzon el, és futottak a nehéz csomagokkal, ahogyan csak tudtak. Jaj! Bárcsak ne szaladtak volna! A nagy sietségben a kosarakból kirepültek a tojások, a zöldségek a járdán szanaszét hevertek és a festékek kiborultak úgy, hogy az utca sárga, piros, kék és zöld színekben pompázott. Aki arra járt, megörült a színes látványosságnak, és mivel a talpa is festékes lett, a szélrózsa minden irányában színes lábnyomokat lehetett látni. Csak a nyuszicsalád szomorkodott. A zöldségeket még össze tudták szedni, de a tojások eltörtek és a festék is odalett.
Az emberek megsajnáltál a kis nyuszikat. A gyerekek tojást hoztak, pár apuka hazaszalad és egy-egy kis vödör festékkel jelent meg. Lett tojás 43, és annyi festék, hogy az egész erdőt kifesthették volna.
Mivel látták, hogy az emberek mennyire örülnek a színes dolgoknak hálából a nyuszik odahaza a tojásokat kifestették, és minden gyereknek vittek belőle egyet-egyet. Mivel éppen Húsvét volt, azóta terjedt el annak a szokása, hogy a jószívű és szófogadó gyerekek festett tojást kapnak a nyuszitól ajándékba.
Aki nem hiszi, járjon utána.
(A mese még írás alatt van.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.