Körülöttem emberek jönnek-mennek. A dolgok változásban vannak. Olyan változásban, amiben én (nem) szeretnék részt venni. Azért egy kis szomorúsággal tölt el az érzés, hogy mellőzöttségbe vonulok. Szándékosan / tudat alá fojtva minden törekvő gondolatot, szándékot. Furcsa, új érzés ez nekem. Idáig mindig akartam / tettem valamit. Valamit, amire azt mondhattam, hogy én tettem vagy érintve vagyok. De most még ez sem. Elszenvedem a változást. Furcsa, új érzés ez. Ha nem tetszik, kivonulok. Ennyi. Fontosabb dolgaim vannak - magyarázom magamnak és közben érzem, ahogy bokáig süppedek a tenni-nem-akarás mocsarában. Nem válogat. Tanulnom sincs kedvem, ügyintézni sem, dolgozni sem. Írni sem lenne, ha nem lenne az érzés egészen izgalmas, szokatlan. Rögzíteni akarom a pillanatot, az érzés, a nemakarás illatát, a hangokat...

December 18.

Van abban valami, hogy az advent és az advert szó között csak egy betű eltérés van.

December 19.

A kolbász a világ legperverzebb étele. Megölsz egy állatot, és betöltöd a saját belébe.

December 20.

Karácsony, zöldfenyő ünnepe volt a '80-as években. Milyen ünnep az a fenyőnek, hogy csak Magyarországon többmillió fát vágnak ki azért, hogy eladják és feldíszítve hagynak kiszáradni.

December 21.

Kedves Csányi Sándor! Egy egészségügyi dolgozónak mikor van megtakarítása, ha nem orvos?

December 22.

Munkája bárkinek lehet. Az a nagy dolog, ha fizetnek is érte.

December 23.

Eszenyi Enikő lesz a Vígszínház igazgatója. Jó színésznő, biztos el fogja tudni játszani.

December 24.

Az ateisták mit ünnepelnek karácsonykor? Lennének hűek az magukhoz és mennének dolgozni.

December 25.

Tovább...

Nem (csak) a zöldfenyő ünnepe

A IV. évszázad előtt a keresztyén egyházban nem ünnepelték a karácsonyt, ez a szokás csak azután kezdett elterjedni, miután I. Gyula pápa 350-ben a Jézus Krisztus születésnapjává nyilvánította december 25-ét.

A pontos dátum megállapítása azonban elég nehéz, mert a Bibliában egyetlen időpontot sem találunk, amely támpontot ad Jézus Krisztus születésnapjának megállapításához. A december 25. azonban eléggé valószínűtlen, ezt igazolják a születés körülményeinek leírása is. (Születésekor a pásztorok a mezőn tartózkodtak, a nyájakat őrizték, ami télen lehetetlen volt még Palesztinában is.)

A dátumválasztást az indokolhatta, hogy ez a nap a téli napéjegyenlőség napja, ám a dátum kitűzésére nagyobb hatással voltak az akkori szokások, pogány ünnepek. Ezt igazolja az a tény, hogy a téli napforduló ünnepét az i.sz. III. században rendelték el a Római Birodalomban, ellenben a december 25-ének megünneplése ennél jóval korábbi időkre nyúlik vissza. Az ókori Rómában december 17-24-között - nagy táncos vigadalmak közepette - tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak nagy ünnepét. A házakat ekkor örökzöld borostyánokkal díszítették, és elterjedt szokás volt a szolgák megajándékozása.

Ennek helyébe lépett 354-től a keresztény karácsony, ami Jézus születésének mítoszával együtt új vallási tartalommal töltötte meg az ünnepet, sok pogány szokást magába olvasztva ezzel.

A jeruzsálemi egyház ezzel szemben január 6-án ünnepelte Jézus születését és megkeresztelését. Róma ragaszkodásának a december 25-éhez az alkalmazkodás taktikájában rejlett, vagyis hogy a keresztyénné lett pogányokat ne fosszák meg régóta megszokott ünnepeiktől. A karácsony december 25-ei megünneplése azonban nemsokára a római egyház szerves része lett.

A ma használatos naptár története

Már a legkorábbi társadalmakban megfogalmazódott az igény, hogy az idő határtalan folyamát mérhető keretek közé szorítsák. Az első naptárak létrejöttében még a mindennapi élet tapasztalatai játszottak meghatározó szerepet. A későbbiekben ezeket a tapasztalatokat egészítették ki, vagy váltották fel a csillagászati megfigyelések.

A mai naptár ősét a monda szerint a Rómát alapító Romulus király alkotta meg. Ez a naptár 10 (29 és 30 napos) hónapból, mindössze 295 napból állt. Majd a második király, Numa Pompilius (i.e.700 körül) vezette be a 12 holdhónapból álló holdévet. Ekkor már 355 napból állt egy év. A föld 365 napos keringési ideje miatti 10 napos hiányt úgy korrigálták, hogy kétévenként február 23. és 24. között betoldottak még egy hónapot. A korrekció a mindenkori hatalom joga volt, és az önkényes és sokszor szakszerűtlen beavatkozások eredményeként i. e. 47-re a felhalmozódott hibák miatt a naptár már több hónapnyi csúszást mutatott.

I. e. 46-ban Julius Ceasar az alexandriai Szoszigenészt bízta meg a naptári hibák kijavításával. A tudós a Hold járásától független 365 és ¼ napos napévet vette alapul, a napok száma immáron 365 napban határozta meg, négyévente pedig szökőnapot iktatott be. A Julianus-naptár már jobban megközelíti a csillagászati értéket, ami 365,242198 nap. Az új naptár eltérése a tényleges keringési időtől körülbelül 11 perc, amit a császár nem tartott jelentősnek, ám ebből a XVI. századra jelentős különbség alakult ki.
A 1578-ban XIII. Gergely pápa kezdeményezésére a naptár újabb reformjára került sor. Felkérésére az olasz Aloysius Lilius és az angol Christophorus Clavius csillagászok dolgozták ki azt a naptárt, amelyet 1582-ben vezettek be, és Gergely-naptár néven mind a mai napig ismeretes.

(Forrás: mult-kor.hu, wikipedia.hu)
 

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szemétben, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Arra megy a török császár. Meglátja a kis kakasnál a gyémánt félkrajcárt, azt mondja neki:
- Kis kakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat. 
- Nem adom biz én, kell a gazdasszonyomnak.

De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kincseskamrájába. A kis kakas megharagudott, felszállott a kerítés tetejére, elkezdett kiabálni:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!
A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:
- Kukuriku, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!

Megharagudott erre a török császár.
- Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő kemencébe.
A szolgáló megfogta a kis kakast, s az égő kemencébe vetette. De a kis kakas csak elkezdi az égő kemencében:
- Basszus!

mindent megkaptál tőlem
mégis elhagytalak

(1998. május 28.)

Apostag a Duna jobb partján fekszik. Ez azért jó, mert ha a Dunában feküdne, akkor nagyon nedves kis hely lenne. Budapesttől mért távolsága 70-80 km attól függően, hogy milyen időben indulunk, és Budapest mely részéről. Szerintem Apostag az egyetlen hely az országban, ahol az egy főre eső templomok száma meghaladja az ugyanerre az arányszámra számított bögrecsárdák számát. Van katolikus, református, evangélikus templom és egy zsinagóga. Mindez kicsivel több, mint 2000 lélekre. Volt egy rotunda is, melynek helyén áll a jelenlegi református templom.

Számos híres élő, elhunyt és születendő ember hozható kapcsolatba Apostaggal. A Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke Apostagon nevelkedett, Valaczka András (több irodalom tankönyv szerzője) is itt született. Innen vetette bele magát a Budapesti irodalmi életbe Nagy Lajos, aki még Kossuth díjat is kapott. Nem úgy, mint Vida János, akiről nem lehet túl sokat tudni, de azt nagyon.

A turizmus területén nagyot fejlődött a falu az elmúlt 2000 év alatt. Mára 3-4 akár igen magas igényeknek megfelelő vendéglátó egység áll az Apostagra látogatók rendelkezésére. Ez ugyan nem bizonyítja, hogy milyen nagy múltú településről van szó, de fogadjuk el, hogy így van.

Apostagot többféle módon lehet megközelíteni. Történelmi, földrajzi, mezőgazdasági vagy vallási oldalról illetve autóval, busszal, hajóval, gyalog, vonatpótló busszal vagy egyszerűen úgy, hogy az ember felűről leesik a falura. Hogy mindezt érdemes-e, jó előre informálódni az apostag.lap.hu oldalon.

A Mikulás népszerűsége több száz éve töretlen. És, bár legendájának kétségkívül jót tett az utóbbi néhány században az ismeretlenség, alakjára jelentős hatással voltak a különböző kultúrák.
Jótékonyságáról híres szent, vagy kólát kedvelő piros-kabátos, nagyszakállú öregapó? Esetleg a karácsonyi hajrá idején az éves üzleti célok elérésében segítő kölcsönmunkaerő? A kérdés megválaszolás információk hiányában nem egyszerű, ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a Mikulás népszerűsége több száz év elteltével sem kopott meg.
Kevés hitelesnek tekinthető történelmi adat áll rendelkezésünkre, az azonban bizonyos, hogy a Szent Miklósnak tulajdonított legendák nem egy (hanem minimum két) emberről szólnak. Az ismert legrégebbi – Mikulás-napi ajándékozás alapjául szolgáló – legendák a Myrai Szent Miklóshoz kötődnek nagy bizonyossággal.
Nicholaus (245-326) Kis-Ázsiában, Patara városában látta meg a napvilágot 245-ben. Korán árvaságra jutott, és a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Iskolái végeztével a papi hivatást választotta, életét az emberiség és a gyermekek tanításának szentelte. Ebben még az sem akadályozta meg, hogy Myrában (a ma Demre Törökország területén) püspökké avatták. Jótékonysága miatt több alkalommal szembekerült az egyházzal, mígnem halála után egy időre ki is tagadták.
A Szent Miklós legendák görög kultúrkörben keletkeztek a VI. században. Ezeket Jacopo da Voragine által összeállított Legenda Aurea (arany legenda) című, latin nyelvű legendagyűjteményében foglalta össze a XIII. században. A latin egyházban csak a IX. század után terjedt el a tisztelete. Mikulás látogatásának szokása a X. században terjedt el, alapját a december 6-a előestéjén előadott püspökjáték adta, amely a három megölt gyermek történetét elevenítette fel.
A Mikulás ajándékozásának szokása egy a legrégebbinek ismert Szent Miklós legenda alapján terjedt el. A történet szerint egy elszegényedett nemesember más kiút nem lévén erkölcstelen életre volt kénytelen lányait kényszeríteni. Azt megneszelve Miklós püspök arannyal teli keszkenőt dobott be az ablakon. Mivel télen történtek ezek a csodák, az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, hogy a Taurus hegyről maga a Tél-Apó jön el. Az idő folyamán azonban kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint Miklós püspök. Innen ered a mikuláscsomag és az aznapi ajándékozás szokása.
Amerikában a XVII. században terjedtek el a Szent Miklós legendájához kapcsolódó szokások az Új-Amszterdamba (mostani New York) bevándorló holland telepeseknek köszönhetően. A Mikulás image-jét Clement Clarke Moore: Szent Miklós látogatása című verse alapozta meg 1823-ban. A versből olyan titkos részletek kerültek a köztudatba, mint északi-sarki titkos mikulásműhely és az ajándékszállításban segédező rénszarvasok nevei. (Tájékoztatatásul: az Északi-sarkot 1909-ben fedezték fel.) A verset illusztráló Thomas Nast szakított az eddigi hagyományokkal, és 1800-as évek végén a Mikulást egy korszerűbb megjelenéssel ábrázolta.
Szent Miklós ünnepe Amerikában keveredett össze a karácsonnyal. Ekkor vált Chrismas Fatherré.
A ma is ismert amerikai típusú Mikulást a Coca Cola teremtette meg. Haddon Sundblom 1931-ben a Coca Cola megbízásából rajzolta meg azt a Mikulást, akit és ahogyan ma ismerünk, aki pirospozsgás, kedélyes, pocakos, mosolygós, aki rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Hála a marketingszakemberek szorgosságának, a ma ismert Mikulás alig hasonlít hajdani névadójára.
1927-ben a Finn rádió „Gyermek óra” műsorában Markus Rautio tette közzé azt a minden alapot nélkülöző tényt, hogy a Mikulás (felesége és szorgos manók társaságában) Lappföldön – egészen pontosan Korvatunturiban (a Fül-hegy gyomrában) – lakik. Az ötvenes évektől egyre többször találkozhattak a gyerekek a Mikulással Napapiir-ben, majd 1985-ben egy irodát rendeztek be neki, és a falut Mikulás-faluvá avatták.
A finn Télapó mögött olyan óriásvállalatok állnak, mint a finn légitársaság, a Pauling konzorcium, a Hartwall sörgyár vagy a Merita Bank és a finn posta. Az együttműködés kölcsönös. Minél többet költenek ezek a cégek a marketingre, a finn Télapó annál sikeresebb. Így érthető a finn Santa Claus Alapítvány eltökéltsége azon álláspont mellett, hogy a Télapó (Joulupukki) finn.
Magyarországra a polgárság megjelenésével kerültek a Mikulás-nap szokási Ausztriából, de a jeles napnak a parasztság körében is voltak hagyományai.
Minden kornak megvoltak a maga Mikulásai. Nyilvánvalóan köszönhető ez mindannak a pozitív értéknek, amit a Mikulás képvisel. Ez az érték kiállta az idő próbáját és most is ugyanazt jelenti, mint amit a VI. században jelentett. Még akkor is, ha ez a mai Mikulás egy reklámszakemberek által megálmodott, üzleti célra is alkalmas multikulturális termékké vált.
És hogy’ kerül a csizma az ablakba? Ahogyan egy IV. században élt szentéletű püspök valamennyi kólás kamion ponyvájára. Ajándékozni és ajándékot kapni ugyan jóérzés, bármilyen korban éljen az ember.